Ráckeve

ismertető, Ráckevei képek, galéria




Ráckeve

Ráckeve Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik Pest megyében. A Ráckevei HÉV köti össze Budapesttel, Magyarország fővárosával. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta. Lakossága 10 ezer fő

A Csepel-sziget és környéke számos érdekes látnivalóval várja az ideérkező turistákat. Történelmi emlékhelyek, építészeti különlegességek, népi hagyományok, természeti szépségek és gazdag kulturális programok jelentik a térség turisztikai vonzerejét, mely nemcsak a környező településekről és Budapestről, de az ország más területeiről is idecsábítják az utazni vágyó közönséget.

A Duna-parti üdülőterületek, a meleg vizű strandfürdő, az Angyali-sziget nádassal övezett, romantikus világa kedvelt kirándulóhellyé teszik Ráckevét. A város nevezetes műemléke a gazdag szerbek által 1487-ben épített Boldogasszony-templom, amely ma is különlegességnek számít.

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja. 1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek.

A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Visszatérő rendezvényük a Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében), a szerb Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége), valamint a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.), de a Szent István tér alatti Dunasoron működő "csónakos" piac önmagában is megragadó, ritka látványosság.

Települések Ráckeve közvetlen közelében

Települések Ráckeve környékén